12345
2013. november 23.
Band in the Pit koncert
Ha az egyes zenei stílusok városok egy térképen, akkor a ma már dob-basszus-gitár felállásban játszó Band In The Pit a városokat összekötő végtelen országút mellett álló motel.
Elsőre kézenfekvőnek tűnik a stoner rock jelző használata, közelebbről nézve viszont több a zenében az atipikus elem, mint a stoner zenei eszköztár kelléke. A 10-20 perces, önmagukba körkörösen visszaforduló, mániákusan ismételgetett témákra épülő instrumentális számok meg sem próbálnak verze-verze-refrén-verze dramaturgiájú daloknak tűnni, és Késmárky Szabolcs gitárjátéka is sokkal közelebbi rokonságot mutat a hill country blues-zal, mint az ún. mázsás riffeléssel. Az effektpedálok armadáján átvezetett koszos, roncsolt hangok nem a lousianai mocsarak fojtogatóan nehéz iszamósságát idézik meg, hanem sokkal inkább az erősítő katódcsöveire égő por kifinomult textúráit. Mindehhez a Prókai Norman - Schneider Vilmos alkotta ritmusszekció egy olyan groove-centrikus vázat ad, hogy az, a repetitív jellegnek köszönhetően, már-már a tánczene határán egyensúlyoz. Értsd: körülbelül 10 - 15 percig, hogy aztán a folyamatos feszültséget teremtő balanszírozásnak egyszer csak vége szakadjon, és a színpad minden irányából elszabaduljon a pokol. Teljes a kör: a psychedelic stoner rock jelző kézenfekvőnek tűnik.

főoldal
menetrend
utastájékoztatás
visszapillantó
megszűnt járatok
átszálló-tudomány
üzemigazgatóság
információ
blogspot
facebook
youtube
éá-szótár
kereső

Médiadíj