Történt ugyanis, hogy Páhi Péter és Perness Norbert a
2004-es Alku nincs című projektjük alkalmával kompromisszumot kötött, és
hoztak még magukkal egy-egy embert. Így került a performerek közé Samu Bence
valamint (az akkor még a lánynevén alkotó) Fekete Noémi.
Mindezek ellenére ő talán még nem annyira ismert a Kortárs
Művészeti Intézetben éjszakázó utazók számára. Íme néhány sor róla:
Páhi-Fekete Noémi olykor kicsit a neobarokk, máskor pedig a(z öt-hat éve újra felfedezett) szürrealizmus stílusjegyeit mutató képeivel párhuzamba állítható munkákat a hazai fotóművészetben leginkább csak az alkalmazott műfajok között találunk: néhány divatfotós szemléletmódja rokonítható velük. A lehetséges sűrítési pontokra koncentráló, azokat felismerni és megragadni képes gondolkodás a narratív fotográfiák készítésének sarokköve – és ez az, amiben Fekete Noémi fiatal kora ellenére máris nagyfokú érettséget mutat. Művein az értő szem számára észrevehető, hogy az általa használt apparátus korlátozza elképzeléseinek tökéletes megvalósításában, ám a szituációteremtés ötletessége, a kompozíciók átgondoltsága ellensúlyozni képesek a megfelelő technikai eszközök (például a professzionális világítás) hiányát.
Ágoston Emma













